Andrássy úti épület

Az Andrássy út 62. építőjének emléktáblája előtt igen gyakran megyek el - írni is akarok az építtetőjéről -, de valahogy mindig kimaradt. Rendezgettem a fényképeim, és most találtam rá az épületről és emléktábláról készült fényképeim. Itt egy gyönyörű historizáló stílusú palota. Egy újabb bizonyíték, hogy a világörökségi listán szereplő épített örökségünket szlovák származású építész is színesítette.

Idősebb Bobula János (eredetileg Ján Nepomuk Bobula, Liptóújvár, 1844. március 15. – Budapest, 1903. november 15.) szlovák származású magyar építész, épít és észeti szakíró, ifj. Bobula János apja.

Építőmester, építész, szakíró, politikus és közember. Tizenhét évesen kezdett dolgozni a pesti építkezéseken, majd ösztöndíj segítségével elvégezte a Műszaki Egyetem Építészmérnöki karát. Az egyetem elvégzése után Németországban és Franciaországban tett nagyobb utazást. Onnan hazatérve kisebb emeletes és földszintes házakat épített. Építészeti tevékenységének súlypontja a nyolcvanas évek elejére esik.

Fő műve az Andrássy út 62. alatt lévő palotája, mely 1882-ben készült el. Csak nyolc évig volt a tulajdona, végül 1950-ben a Magyar Állam kezébe került.

Az Országház fő felügyelője volt. Az 1885. évi országos őszi kiállítás épületeinek tervezője és kivitelezője, melyért a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Halála előtt nem sokkal kinevezték a főrendi ház palota gondnokává. Halálának századik évfordulójára emlékezve, 2003. november 15-én emléktáblát avattak a Bobula-palota falán.

Felesége Pozdech Mária (Jozef Pozdech harangöntő lánya). Fiai: János (építész) és Titus (építész Amerikában).

Irodalmi és politikai pályája

Szerkesztette a junos című ifjúsághoz szóló szórakoztató lapot. 1868-ban létrehozta a Slovensky národnodemokraticky spolok (Pesti Nemzeti Demokrata Tót Kört) és annak sajtóorgánumát, a Slovenské noviny (Szlovák Újság 1868-75) című lapot. 1876-ban létrehozta a Dunaj nevű folyóiratot, de csak hat száma jelent meg. 1869-72-ben Bobula vezetése alatt működött az első "tót-magyar" nyomda és könyvkiadó, a Minerva. 1872-ben megalakította a Segélyező Pénztárat (Pomocná pokladnica). A magyar kormány nemzetiség ellenes politikája következtében megszüntetett Matica slovenskát, és a három szlovák gimnázium bezárását követően Bobula visszafordult, és eltávolodott a szlovák közélettől.

1888-ban kiadja a Magyarország iparügye című könyvet, amelyről mindenki elismeréssel nyilatkozik.

Az Építészeti Szemle alapító szerkesztője volt 1892 és 1898 között.

1897-ben adta ki Huszonöt év magyar ipar szolgálatában címmel.

1876-an megválasztották Terézváros képviselőjének.

1892-97 között Ólubló választási körzetének képviselője lett.

A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője volt 1892 és 1897 között.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bobula_J%C3%A1nos_(%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz,_1844%E2%80%931903)