Már hiányzott, hogy nem írtam a blogra. Témám az
mindig lenne, de szabadidőm egyre kevesebb. Tegnap még munkanap volt, így csak
ma tudtam kószálni a városban, hogy anyagot gyűjtsek a bejegyzéshez.
Bár kép mindig adódik, mint például tegnap este,
amikor túrós pogácsát készítettem. Miután kimentem a konyhába, akkor láttam,
hogy a család leosztályozta a pogácsám.
Bár, amikor megköszöntöm az 5-ös osztályzatot, akkor
azt mondták, nem ők rakták ki a pogácsából az ötös. Ezek szerint engem csak a
véletlen adott egy jó jegyet.
A mai sétán gondoltam adventi díszekbe öltöztetett
város fogok fényképezni. Ez nem nagyon sikerült, mert még a közterületeken épp,
hogy csak elkezdődött a díszítés.
Helyette megtaláltam a Beliczay mézeskalácsos család emléktábláját.
Olvassatok egy kicsit róla.
VII. kerület, Csányi
utca 3.
A Beliczay-bérház
A korábban itt állt
épület főfalait felhasználva nemes jeskófalvi és beliczi Beliczay Béla
(1837-1920) mézeskalács és viaszöntő mester megrendelésének köszönhetően
1885-ben adták át ezt a mai napig látható kétemeletes, koraeklektikus stílusú
bérházat, amelynek az udvarán alakították ki a mézeskalács előállítását elősegítő
műhelyt. Az épület tervezőjéről nem maradt fent adat.
Az Európa-hírű, az
Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb forgalmát lebonyolító mézeskalács és
viaszgyertya-öntő céget még 1832-ben alapította a ház építtetőjének apja, nemes
jeskófalvi és beliczi Beliczay Imre (1806-1872) nagyvállalkozó, a Budapesti
Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Pest város önkormányzati képviselője.
Érdekesség, hogy az üzletember a magyar méz és ipar védelme miatt már 1843-ban
beadványt adott be a Magyar Országgyűlésnek. Hazafias magatartása és ipari
teljesítménye Kossuth Lajos elismerését is kivívta.
A Beliczay családon
kívül a házban élt még Blazicek Bódog vas- és kályhagyáros, valamint a szintén
mézeskalács készítő ősökkel rendelkező dr. Zechmeister Jenő (1869-1942)
gépészmérnök, akinek nevéhez fűződik a vasúti kocsigyártás korszerű
technológiájának, a sajtolásnak magyarországi meghonosítása. Találmányai közül
ismert volt még az általa tervezett csapágy, melyet évtizedeken át használt a
MÁV; a vasúti forgóváz, melyet később felhasználták az ún. görlitzi rendszerű
forgóváznál is; valamint a szögemeltyűs ütközőrendszer. Forrás: http://urbface.com/budapest/a-beliczay-berhaz
Szerintem csak eltitkolták, igenis ők osztályozták ötösre a pogácsáidat ! Így látatlanban én is adnék még egy ötöst... :-)
VálaszTörlésA Beliczayról meg életemben nem hallottam.....Jó, hogy megírtad.