Csak ezüst
óratoknak nevezték otthon az üres, szerkezetmentes óratokot. Tetszett a
feleségemnek ez a nagyapai örökség, ezért velünk jött Budapestre, és a
nagymamától örökölt – könyvespolcnak felújított -, stelázsin pihent. Mindig érdekelt,
hogy miből van, és mennyit is ér. Elvittem óráshoz, aki közölte, hogy ez az
úgynevezett tulaezüst óratok.
Főnév: tulaezüst, újezüst ötvözet Etimológia:
Tula + ezüst (első előállítási helyéről, Tula orosz városról) [ Bakos Ferenc:
Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Könyvkiadó, 2006. ISBN 963 05
7875 1] Forrás: https://hu.wiktionary.org/wiki/tulaez%C3%BCst
Tula város ismertetője:
A 16. században összeállított ún. Nyikon-féle évkönyv
szerint a település 1146-ban már létezett. Egy 1382-ben készült szerződésből
tudjuk, hogy a 14. század első felében a települést az Arany Horda Dzsanibég
nevű kánjának felesége, Tajdulla birtokolta. Később Tula a rjazanyi fejedelemé
lett és 1503-ban került a moszkvai államhoz. Ez után kőből építették fel
erődjét, a kremlt (1507–1520), mely az állam déli határán kialakított védővonal
egyik megerősített pontja volt. 1552-ben sikeresen kiállta I. Devlet Giráj
krími kán seregének ostromát.
Tulai kézművesek helyben bányászott vasércből a 16.
század végétől készítettek fegyvereket a kincstár számára. Az első vasgyártó
manufaktúrát Tula mellett, a Tulica folyó partján egy holland kereskedő
létesítette 1632-ben. Később több hasonló épült, ahol szintén készítettek
fegyvereket. I. Péter orosz cár rendeletére 1712-ben megalapították Tulában az
első állami fegyvergyártó üzemet. A 18. században a város már híres vasgyártó
központ volt, ahol fegyvereken kívül sokféle vasárut, használati eszközt,
mérőműszereket is készítettek. 1778-ban kezdődött a később híressé vált tulai
szamovárok gyártása, az 1830-as években készítették el az első itteni
tangóharmonikákat.
1796-ban a város a Tulai kormányzóság székhelye lett.
Fejlődését elősegítette a Tulán át vezetett első, Moszkva–Kurszk vasútvonal
megépülése (1868). A 19. század végén 117 kisebb-nagyobb üzem, gyár működött;
továbbra is vezető helyet foglalt el a vadász- és katonai fegyverek és lőszerek
gyártása. Erőteljesen fellendült a fegyvergyártás és új ipari vállalatok is
létesültek az 1904–1905-ös orosz–japán háború, illetve az első világháború
éveiben, ezalatt a város lélekszáma is gyorsan növekedett.
Miután a kormányzóságokat megszüntették, 1929-től
1937-ig Tula a Moszkvai területhez tartozott, 1937-ben az akkor megalakított
Tulai terület központja lett. A második világháború idején, 1941. októbertől
decemberig a város déli határán volt a frontvonal, de a védőknek sikerült
visszaverniük a német támadásokat. A front eltávolodása után megkezdődött a
korábban evakuált termelővállalatok és kulturális intézmények visszaköltöztetése. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Tula_(Tulai_ter%C3%BClet)
Úgy gondoltam,
hogy ennek az óratoknak jól esne, ha ismét lakót kapna. Így aztán egy évtizede,
hogy órás barátomnak elküldtem Celldömölkre, hogy építsen bele egy hozzá illő
szerkezetet. Mint elmondta, nem volt könnyű dolga, mert nagyon vékony szerkezet
kellett bele, és az óraüvege is hiányzott. Nemrég aztán felhívott, hogy talált
bele szerkezetet, de ez sem belevaló, mert az óraüveg már nem fér bele. Mindennapi
használatra már úgy sem fogom befogni, ezért úgy döntöttem, hogy inkább legyen
működőképes óraüveg nélkül. Gyönyörködni így is lehet benne.
Szerintem óra nélkül is egy szép darab volt. Ha mesélni tudna.....
VálaszTörlésMesélt is. Nem a nagyapa volt az első tulajdonosa, így valószínűleg csere útján került hozzá. Az óraüveg is hiányzott, ezért valószínűleg az eredeti óraszerkezetből egy karórát készítettek. Szerkezet nélkül is dísze volt a könyvespolcnak, de így még használható, és hallgatható...
VálaszTörlés