Az epreskerti kálvárialátogatásom kudarca

Még áprilisban a Csendhegyek blogon olvastam, hogy újraépítik a VIII. kerület egykor méltán híres kálváriáját.  Ennek a kálváriának a főépületét már a XIX. század végén elbontották. Szerencsére már akkor is voltak, akik ezt a csodás műemléket nem hagyták elveszni, és a Terézvárosban az Epreskertbe átszállították. Még a karantén alatt úgy gondoltam elsétálok és lefényképezem a jelenlegi állapotokat. Sajnos az Epreskertet - mint a Képzőművészeti egyetem más épületeit is -, lezárták a karantén idején. Így aztán csak a kerítésen kívülről tudtam néhány képet készíteni. Aki többet szeretne tudni erről a műemlékről, az 2006-os felújítás átadásáról írt Múltkor magazinból ollózott cikkből sok mindent megismerhet.  

A műemlék Kálvária teljes rekonstrukcióját 2002-ben kezdeményezte a Budapesti Városvédő Egyesület és alapítványt hozott létre az ügy támogatóinak összefogására. Buza Péter, az alapítvány egyik kurátora az MTI-nek elmondta, hogy a felújításra - amelyet Albert Tamás tervezett - 100 millió forintot költöttek és a Kálvária a hozzá tartozó kertrésszel együtt ezentúl a szakrális művészetek bemutatótere lesz. A képzőművészet, a zene és az irodalom (iskoladrámák, passiójátékok) kap itt évről évre országos színpadot.

Pest-Buda első kálváriáját az 1740-es években a józsefvárosi Kálvária téren adományokból építették föl és Mayerhoffer András, a híres barokk mester alkotása. A páratlan műemlék 1893-ban Stróbl Alajos szobrászművész kezdeményezésére és vezetésével került át kövenként a szobrászati mesteriskolába, az Epreskertbe, amely eperfa ligetéről kapta a nevét, és ahol 1882-től a különböző képzőművészeti ágak mesteriskolái működtek.

A festőiskola első mestere Benczúr Gyula volt, később pedig Lotz Károly. Az Epreskertben dolgozott többek között Zala György szobrász és Schikedanz Albert, a millenniumi emlékmű építészeti tervezője. Az 1920-as években ott volt festőnövendék a később Franciaországban világhírűvé vált Trauner Sándor, akit mindenki csak Traunak nevezett, és aki olyan rendezők filmjeihez készített díszletterveket, mint Marcel Carne, Orson Welles, Billy Wilder és John Huston. Munkáját Oscar-, és Cesar-díjjal is elismerték.

A felújított, barokk stílusú építmény a kertben, az egyetem műtermei közötti kis dombocskán áll. A Kálvária-hegyet, Jézus kereszthalálának helyét építészeti eszközökkel idézi fel. A magot alkotó, kör alaprajzú kápolnát, amely fölé kupolaboltozat borul, kilenc szakaszból álló árkádsor veszi körül. A felette lévő, fonatos mellvédű teraszra ívelt karú lépcsőrendszer vezet.

Az ünnepélyes avatón Bozóki András kulturális miniszter arra mutatott rá, hogy az épített és a szellemi örökség szorosan összefügg egymással, a szellemi örökségre is vigyázni kell, mert az épített örökség közvetíti az adott kor szellemét. A miniszter azt kívánta, hogy az Epreskerti Kálvária legyen a béke és a nyugalom szigete, és köszönetet mondott a helyreállításért.

Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a többi között arról beszélt, hogy a XIX. századvég nagy építkezései idején eltüntették a középkori Pestet, de a salzburgi születésű Mayerhoffer András kálváriája megmaradt. Az elnök örömének adott hangot, hogy húsvét vasárnapra föltámadt az Epreskerti Kálvária, szinte minden kövét újrafaragták, és azt kérte, hogy vigyázzon rá mindenki.

Schiffer János budapesti főpolgármester-helyettes az MTI-nek elmondta, hogy a főváros több mint öt millió forinttal járult hozzá a fölújításhoz. Buza Péter, a restauráló alapítvány kuratóriumának tagja az MTI-vel közölte, hogy mintegy 100 millió forintba került a kálvária és az alatta levő kápolna teljes rekonstrukciója, amely három év alatt készült el. A húsvétvasárnapi avatási ceremónia végén emléklapot írtak alá a védnökök és a kurátorok, valamint a résztvevő közönség. Az emléklapokat egy-egy fémhengerbe tették, és a két hengert a kálvária zárókövébe helyezték. Forrás: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=13271

Egy rövid kis felújításnak indult.

Már két éve, hogy Miki barátomnak szüksége volt egy valódi bőr aktatáska fülre. Talált is a bolhapiacon egy remek fület, egy kívül-belül letapétázott fadobozzal együtt. Mivel Mikinek csak a fül kellett a fadobozt elkértem tőle, hogy jó lesz szerszámos táskának.

Kértem tőle, hogy a dobozról a tapétázást – ha tudja -, távolítsa el. Barátom nekiállt, és amit tudott azt le is nyúzta róla.

Ilyen nagyrészt lenyúzottan és fül nélkül került aztán hozzám, hogy egyszer majd csak egy remek szerszámos láda lesz belőle saját gyártású fafüllel.

Idén tavasszal aztán lányoméknál egy húsvágó deszka több helyen elrepedt, és kidobásra ítélte. Én meg a deszkát elkértem, és a lyukas feléből egy fülre valót levágtam.

A régi bőr fül rögzítési lyukait a deszkadarabra átjelöltem, és előfúrtam.

Most már jó erősen rá is csavaroztam. Lett egy remek szerszámos ládám egy húsvágó deszkából kialakított füllel. A fülön levő lyukba lehet majd a szerszámot tárolni, a fülön levő bemart horonyba lehet majd csavarokat, vagy szögeket tenni. Még sok-sok munka lesz vele, hogy kívül belül, olyan legyen, amit szívesen használok. Valójában még nem is akartam bemutatni ezt az alkotásom. Mindezt most azért tettem, hogy megírjam, hogy minden rendben van velem. Lassan de biztosan haladok régóta tervezett felújításaimmal. Egyéb elfoglaltságaim miatt, most a blogomon a posztok megjelenési gyakorisága ritkulni fog.   

A Vágány utca ikonikus épületéről, és múltjáról.

Munkába menet gyakran választom útvonalnak a Vágány utcát. Itt látható az Országos Toxikológia intézet, amely bár felújított, egykori díszei közül már sokat elveszített.

Vágány utca 2., Kaszab Poliklinika – Pesti Izraelita Hitközség orvosi rendelőintézete, Román Miklós és Román Ernő, 1923–1924 Forrás: http://www.budapestartdeco.hu/bemutatkozas.html

A bejáró betegek rendelést 1925 május óta a Kaszab-féle poliklinika látja el. A kórház tökéletes Röntgen-intézettel, fizikai gyógyintézettel és orvosi laboratóriummal van felszerelve. Kebelében működik a Bródy József és neje Weiszburg Fanny által alapított tüdőgondozó intézet. A kórház betegeinek száma állandóan növekszik. Jelenleg felekezeti különbség nélkül kb. 70 ezer fekvő és bejáró beteget kezelnek évente a kórházban. A kórház Alapi Henrik (l. o.) igazgatása alatt áll s a rendelést a kórházban és a poliklinikán 15 főorvos, 13 alorvos és 25 segédorvos, ezenkívül számos gyakorló orvos bonyolítja le. A kórház egy kuratórium felügyelete alatt áll. 1919 óta a kórházzal gazdaságilag egyesítették az 1896. Bródy Zsigmond által alapított Bródy Zsigmond és Adél nevét viselő gyermekkórházat, amely 177 ágyas pavilonból áll. Osztályai: belgyógyászat, sebészet, szemészet, orr és gégészet, fülészet, és diftéria osztály. A kórház ezenkívül ingyenes himlőoltást eszközöl. Fekvő és bejáró betegek száma kb. 30,000. Igazgatója Grósz Gyula egyetemi magántanár. A rendelést 8 fő orvos, 4 alorvos és 3 segédorvos látja el. A kórház gazdasági személyzetének száma 120. - Kaszab Aladár és veje szül. Weiszkopf Józsa Poliklinika. Az ország egyetlen zsidó P.-ja a Kaszab Aladár és neje, szül. Weiszkopf Józsa által nagyra tett nagyszabású alapítványból létesült. 1923-ban kezdték építeni s 1925 máj. végén fényes ünnepség keretében nyílt meg és alapítói nevét viseli. A poliklinika nem csupán az ambulancia, hanem a fiatal zsidó orvosok gyakorlati kiképzésének céljait is szolgálja. Jelenleg mintegy 120 orvos, szigorló orvos, illetve medikus végzi itt tanulmányait. Szervezetileg a Pesti Izraelita Hitközség kórházához tartozik. Forrás: Magyar Zsidó Lexikon (1929, szerk. Újvári Péter). http://mek.niif.hu/04000/04093/html/szocikk/13879.htm

Az épület tervezőiről sokat lehet olvasni.

A Román-fivérek, eredetileg Rennberger néven születtek a „Boldog Békeidők” idején egy budai zsidó család gyermekeiként. A korát meghaladó Eötvös-féle emancipációs törvény után már szinte semmi sem állhatta útját annak, hogy egy tehetséges zsidó gyermekből sikeres értelmiségi válljon Magyarországon, főleg a világvárossá nőtt Budapesten. Az idősebbik fiú, Miklós 1879-ben, míg öccse, Ernő 1883-ban született.

Okleveleiket mindketten a budapesti Műegyetemen szerezték, de a kor peregrinus hagyományainak megfelelve komoly, több hónapos tanulmányutakat tettek Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, illetve Belgiumban. Miklós az egyetem elvégzése után egy rövid ideig Lajta Béla irodájában dolgozott, majd a szintén neves Málnai Bélával közösen működtetett építeszirodát, azonban Ernő lediplomázása után szinte azonnal megalapították közös irodájukat, s 1906 és 1926 között közel száz bérházat, illetve ezen felül számos családi házat, gyönyörű villát, illetve ipari üzemeket, gyárakat, transzformátorházakat, sőt még zsinagógákat is terveztek. A magyar népművészeti formakincset felvonultató nemzeti romantika bűvölete folyamatosan egyszerűsödött, minimalizálodott épületeiken, de mégis vissza-visszanyúltak – feltehetően megrendelői kérésre – a szecesszió formavilágához.

Hatalmas szakmai tudásuk és egyedi, más építészektől megkülönböztethető ízlésviláguk - a szecessziós, art déco-ba hajló korszakuk után - elsősorban a már-már funkcionalizmusba hajló, visszafogott modernizmusban teljesedtek ki, amelynek "románossága", hogy a szecesszióval elegyedő geometrizáló díszítések mindvégig részei maradtak épületeiknek. Egyediségük lényege, hogy egyetlen stílusnak, építészeti irányzatnak sem lettek kritikátlan követői, csupán az időtálló szépség rabszolgáiként építették a szebbnél szebb, általuk tervezett épületeket, házakat, otthonokat.

Forrás: https://zsurpubi.hu/cikk/9330-egy-meltatlanul-elfeledett-epitesz-testverpar-a-roman-fiverek/

A bejáratnál Felláter Emil emléktáblája van.

Felletár Emil, (Tapolca, 1834. június 1. – Budapest, 1917. február 15.) gyógyszerész, vegyész, szerkesztő; a törvényszéki toxikológia elismert művelője, hazai megteremtője.

Apja Felletár József Zala vármegye másodfőorvosa volt, anyja Marsovszky Katalin. A középiskolákat Veszprémben és Pesten látogatta, gyógyszerészmesteri oklevelét a pesti egyetemen szerezte. 1862-ben a gyógyszerészeti tudományok doktorává avatták, a következő évben pedig a törvényszéki és rendőri kémia magántanárává képesítették. 1869 és 1879 között a pesti Kereskedelmi Akadémián a technológiai kémia előadója volt. 1871-ben Horváth igazságügyminiszter országos vegyésszé nevezte ki. 1883-tól az Orsz. Művegyészeti (Orsz. Bírósági Vegyészeti) Intézet vezetője. Főbb kémiai cikkei a Gazdasági Lapokban (1858-59), a Gyógyászatban (1861-1876), a Gyógyszerészeti Hetilapban, a Természet Tudományi Társulat közlönyében jelentek meg. Szerkesztette azonkívül a Fürdői Lapokat (1868) és a Vegyészet és Gyógyszerészet című folyóiratot (1863). Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fellet%C3%A1r_Emil

Andenken an Mariagyűd.

Ezt a kis máriagyűdi emlékképet ajándékba kaptam a kedvenc Klauzál téri eladómtól. Már egy kis Máriagyűdi Szűzanya porcelánszobrocskát vásároltam tőle. Ezt meg a következő alkalommal, csak úgy odaadta. A szállításnál letört az üveg sarka, és a hátulján sincs már se akasztó, se kitámasztó. Rám gondolt, hogy őrizzem tovább. Ha már nem lesz itt, akkor az örökösök biztosan kidobnák. Én meg itthon vágtam hozzá egy kis hátlapot, és kerestem egy kis akasztónak való gemkapcsot.

Aztán megoldottam, hogy felakasztható legyen.

A nagymamám keresztje alá tettem. Nagymamámmal rendszeresen jártunk a Máriagyűdre, zarándoklatra. Amikor a kishúgom súlyos beteg volt, nagymamám szorgalmasan imádkozott Szűz Máriához. Imádsága meghallgatásra került, és 1974-ben hálából egy márványtáblát mi is vittünk Máriagyűdre.

Máriagyűdre – főleg mostani időszakban -, elmenni nem tudunk. Így aztán most kettő kis szakrális sarok van itthon, az előző, és a könyvespolcon ez, hogy emlékezni tudjak.

A kijárási tilalom enyhülése

A rendkívüli állapot alatt, csak-csak elhagytam a lakást. Vásárolni, és néha csak úgy kiereszteni a gőzt. Áprilisban minden munkát Home Office-ban végeztem. Aztán május első munkanapján besétáltam dolgozni az irodába. A hetven fős egy légterű irodában voltunk összesen négyen. Ekkora létszámra van is egy italautomata, amely szűri, forralja buborékot is ad a vízhez. Ekkora irodában, ha nincs ez a járványveszély az automata, soha nem pihen. Most aztán láthatóan aludt (ezt jelzi ez az aranyos kis zöld cicus).

Én nyolc órakor első voltam, aki felébresztette.

A hétvégén már a telekre is lementem, az idei évben először. A fű térdig ért. Nem is fényképeztem le a kiinduló állapotot Gyorsan olajt cseréltem a fűnyíróban, és feltöltöttem benzinnel. Aztán meg sem álltam. míg ki nem fogyott a fűnyíróból a benzin. Ekkor készült ez a kép.

Itt már a munka végeztével a fedett terasz vendégfogadásra felkészítve. Jött is a szomszéd, és a falubeli ismerősök. A szájmaszk alkalmazva, és természetesen a távolságot is betartottuk.

A búcsúzás képe. Távolban a szomszéd repceföldje. Sajnos már majdnem levirágozva.

A bloggerek fantáziája.

Az utóbbi másfél hónapban a Home Office-ban alig mozdultam ki a lakásból. Amikor a lakást elhagytam, akkor sem ért sok inger. Ha az ablakon kitekintettem háztetőket és felhőket láttam, mint ezen a képen.

Aztán, ha az jobban megnéztem találtam a felhők között olyanokat, amelyekbe az én fantáziám belelát csodás alakokat. Ez itt szerintem az újjászületés Főnix madara. Szerintem a csőrében épp egy igazgyöngyöt hoz.

Amikor ezeket fényképeztem, akkor írt Aranyosfodorka is képzelet szülte égi tüneményekről, és Holdgyöngy virágárnyékokból születő tündérekről. Én kaptam ezt a képet, barátaimtól, akik a házuk közelében levő erdőt járva fényképezték ezt a kilátszó gyökerű fát. Én rögtön beleláttam a képbe egy történetet, az alábbit.  

Gyerekkorom kedvenc legendája: Egy népi legenda szerint a Máré-várban lakott Máré vitéz ifjú szép feleségével. A közeli Miklós-várban, Szentlászlón innen pedig testvére, a nőtlen Miklós vitéz. Márét a király hadba szólította, s hosszú évek múltán sem jött haza. Felesége már elsiratta, és szívesen látta a szomszéd vár urát, aki egyre gyakrabban járt át hozzá. Addig-addig, míg szép lányuk született.

A kislányból már majdnem nagylány lett, mikor Máré mégis hazatérhetett. Megtudta, hogy felesége hűtlen lett hozzá, így mindkét várat megostromolta, ágyúval halomra lövette. Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt, lányuk életben maradt, de az anyja megátkozta. Az átokkal sújtott leány a hegy mélyén rejtőzik, de minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul, a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját. Az a vadász válthatja meg az átoktól, aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét, egy kígyót meg egy varangyos békát. Forrás: http://www.marevar.hu/hu/#mare-vara

Ezt én a sokat hallottam, és a Máré várhoz kirándulva meséltem is. Van ennek egy folytatása is, mely szerint egyszer akadt egy vadász, aki próbálkozott és megcsókolt egy medvét és egy kígyót is. A békától viszont annyira undorodott, hogy azt nem volt képes megcsókolni. Én meg rögtön beleláttam a fa gyökerei közé egy erdei békát. Szerintem szégyenében kővé vált, és lám ott lapul a gyökerek között. Ezt a képet elküldtem Aranyofodorkának kíváncsiságból, hogy mit lát bele. Aztán Ő visszaküldte, hogy egy férfit egy kutyával. Ez is lehet. Szerintem ez a vadász ott a kutyájával.

Pirográf mániámhoz készítettem

Régi mániám a pirográf technika szeretete és alkalmazása. Gyerekkoromban már volt orosz forrasztópákám, amellyel a rétegelt lemezekből kivágott munkáimra mintákat égettem. Aztán egyetemista koromban a zsebpénzemből nyugatnémet pirográf készüléket vettem. Aztán szaporodtak a mániámhoz szükséges apróbb segédeszközök. Találtam egy kis patkót is, meg egy öreg szétesett hordó deszkadarabját, ezeket mind használtam is, ha faégető kedvem volt.

A karanténban aztán elhatároztam, hogy kiegészítem ezt a pirográf készletem egy mintadarabbal. Munkaidőben kötelező a számítógép monitor nézését legalább óránként tíz percre abbahagyni. Ezen tíz percek egyikén született egy vázlatrajz süniről, aki éppen ráakad egy almára. Felfedezésére olyan büszke, hogy orrát fel is tartja. Ezt a kis képet szándékoztam megvalósítani. Le is vágtam egy megfelelő méretű darabot a nagy táblából.

Aztán rárajzoltam a sünit és az almát. Körbe is vágtam. Amikor az almát megrajzoltam észrevettem, hogy a levelet nem anatómiailag helyesen rajzoltam a füzetembe.

Itt már melegszik a páka, hogy kiélhessem pirográf szenvedélyem.

Itt már elkészültem a minták beégetésével.

Itt már a páka kihűlt, és visszakerült a cipős dobozba. 

Most már a cipős dobozban arra várnak, 

hogy egy barkácsolós hétvégén újra előkerüljön.

Kiszínesítették a lombfűrész munkáim

Az idei karanténban töltött Húsvétról és a négynapos ünnepek alatt született alkotásokról még nem mindent írtam meg. Most nézzétek meg, mi is lett a végeredmény.

Itt látható, hogy három különböző formájú macskát vágtam ki a rétegelt lemezből.

Itt már együtt a rénszarvasokból származó farönkökre applikálva.

A nyakkendős nyúl maradékából született ez a hajón álló tojást hozó nyúl.

Itt a piros bugyis macskás mobiltartó macskával. Azért ábrázoltam bugyiban, mert az, aki ajándékba kapta a menstruációs bugyiban utazik. Mondtam is neki, amikor színezte, hogy a Redy bugyi nincs is pirosban. Még nincs, de majd lesz. – Mondta ő.

Ezt a fényképezős macskát fotóművész lányomnak készítettem. 

Ő egy pöttyös macskát alkotott belőle.

Itt a feleségemnek készített csokornyakkendős Arcsi. Ennek készítése megtörtént eseményen alapul. Feleségem múlt évi születésnapjára Arcsi egy kék csokornyakkendőben jött hozzánk ünnepelni. A nyakkendő színe itt sem stimmel, de a sárga foltok azért egészen jól emlékeztetnek a macskánkra.

Íme, a hamisítatlan magyarországi német nyúl. Amikor feleségem kiszínezte, közölte, hogy Ulmi Arcsi lesz. Gályának színezi a csónakot, és klumpát rajzol rája, mert abban jöttek. A bőrgatya is autentikus, mert a telepesek a hazaküldött levélben írták, hogy nem lehetett itt Magyarországon bőrgatyát kapni. A Hózentrágert a telepesek nem ismerték, azt csak azért rajzolta rá feleségem, hogy jobban mutasson.  

Kettő hétéves rénszarvas kreatív darabolása.

Még Hét éve készítettem kettő darab piros orrú rénszarvast a tavasszal kivágott bodzabokor legvastagabb törzséből. Hatvan centi hosszú törzs volt, amit Budapesten félbevágtam. Ez a kettő piros orrú rénszarvas évekig szolgált az adventi időszakban asztali dekorációként, mint ahogy ez első képeken látszik.

A rénszarvasok elkészítése saját ötlet volt. Elárulok egy szakmai titkot, hogy pattant ki a fejemből. Ezt a virágbolt kirakatot még hét évvel ezelőtt fotóztam Húsvét előtt. Gondoltam én is készítek hasonlót. Aztán elmúlt a Húsvét rönknyúl nélkül. Aztán novemberben végén találtam ki, hogy ha már a nyúltörzsek ott vannak, elkészülnek a rénszarvasok.

Aztán már múlt évben nem kerültek ki a rénszarvasok az adventi időszakban a lakásban. Idén év elején aztán levágtam mindkettő rénszarvasból egy-egy rönköt, amit félbevágtam. Ezekből a rönk felekből lett először egy nyulas mobiltartó, majd három darab macskás.

Még mindig megmaradt a rénszarvas fejek. 

Egyszerűen, mindkét fejből levágtam egy-egy szeletet.

Majd a srégen levágott rönkökön egy V alakú bevágást ejtettem.

Aztán a lányom elé tettem ezt a képet, mely a nyulat ábrázolja.

A lányom először ecsetfilccel színezett, 

majd egy kis háztartási vattát és cirokdarabkákat ragasztott.

Íme, itt a lányom készítette nyúl.

Itt már kettő, meg egy bugyis macska. 

Ha tetszett Nektek, legközelebb a macskák készítéséről is mutatok fázisfotókat.